Mire kell kiterjednie a tájékoztatásnak?
A 37/2014. (IV.30) EMMI rendelet 6. § (2) szerint a közétkeztető köteles az étlapon feltüntetni minden étkezés
a) számított energia-, zsír-, telítettzsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukortartalmát és
b) számított sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben
meghatározott allergén összetevőket.
Mit kell tennie a vendéglátónak?
Elsőként jól látható helyre ki kell írnia, hogy az allergén információhoz hol tud hozzájutni a vendég.
Ez
valamennyi vendéglátó egység számára kötelező. Ha több értékesítő hely is van egy üzletben, akkor ezt minden értékesítő pontnál (pultnál) ki kell írni. Pl.:
Kedves vendégeink!
Az ételeink allergiát és intoleranciát okozó összetevőiről a pultnál
(pl. pincérnél, felszolgálónál, stb.) érdeklődjenek!
vagy:
Kedves vendégeink!
Ételeink allergiát és intoleranciát okozó összetevőiről az éttermünk étlapján és honlapján tájékozódhatnak!
Mikor kell az étkezőt, illetve a vendéget tájékoztatni?
A vásárlást, az étkezést megelőzően kell megtenni a tájékoztatást. Ezt a célt szolgálja a már említett tájékoztató tábla, amely pontosan megadja az allergén információk elérhetőségét.
Fontos szabály, hogy a fogyasztó számára a tájékoztatás nem járhat többletköltséggel!
A vendéglátó választhat, hogy az információt szóban vagy írásban kívánja átadni.
Milyen dokumentumokban kell szerepelnie az ételek allergén összetevőinek?
Az ételkészítés alapdokumentuma az ételek anyaghányad nyilvántartása, vagy kalkulációja.
Ezeknek tehát tartalmaznia kell azt az információt, hogy az adott étel milyen allergiát, vagy intoleranciát okozó anyagokat tartalmaz. Az ételkészítéshez felhasznált többkomponensű összetevőkből álló élelmiszer alapanyagok, félkész-, illetve kényelmi termékek (pl. ételsűrítők, ízesítők, mártások, étel-,süteményporok stb.) allergiát, vagy intoleranciát okozó összetevőit is fel kell tüntetni, és azokról is információt kell adni!
Írásbeli Tájékoztatás
Írásbeli közlés megvalósulhat például kihelyezett tábla, étlap, szórólap, megrendelőlap, honlap, interaktív tábla, tablet segítségével.
Ügyelni kell arra, hogy a már említett „figyelmeztető felirat” közvetlenül a megnevezett tájékoztató eszközökhöz „vezesse” a vendéget.
Az írásbeli tájékoztatóban azoknak az allergének a tételes felsorolása szerepeljen, amelyek az egyes ételekben, illetve az összetevőkben jelen vannak. Fontos a több komponensű (élelmiszeripari) termékek összetételét (pl. mártások, szószok, ételsűrítők stb.) is figyelni, mert azok allergén összetevőit szintén fel kell tüntetni. A felsorolás történhet megnevezéssel, ábrákkal és piktogramokkal is. Amennyiben ábrás, vagy piktogramos a tájékoztatás történik, jelmagyarázat szükséges, melyből egyértelműen azonosítható azadott allergén.
Szóbeli Tájékoztatás
A vendéget a vásárlást megelőzően kell szóban informálnia az „allergén tájékoztatásról” kioktatott felelős személyzetnek.
A tájékoztatás alapja – az adott ételre vonatkozó – olyan dokumentum lehet, melyet a vendég kérésére meg is tud mutatni a megbízott dolgozó.
Szóbeli tájékoztatással tehát olyan munkatársat lehet megbízni, akit az allergén információ átadásról dokumentáltan kiképeztek, és aki a nyitvatartási idő alatt effektíve jelen van.
A szóbeli tájékoztatás is dokumentum alapú, vagyis a kijelölt munkatársnak ismernie kell azt a dokumentumot, amelyben az átadott információk megtalálhatók. Ez a dokumentum lehet az anyaghányad nyilvántartás, számítógépes receptadatbázis, élelmezési szoftver törzsadata, de bármi más is, ami mindig rendelkezésre áll, nyomtatható és szükség esetén bemutatható.
